(tájékoztató)
Az Alapszabály szerint a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiemelten közhasznú szervezetként működik, ha ezt a jellegét a nyilvántartását vezető megyei bíróság is bejegyzi.
Az Alapszabály következő részei szólnak erről:
I. fejezet 3., 4., 5. pontja; IV. fejezet 3., 32., 64-69. pontjai, valamint az V. fejezet 5., továbbá a VI. fejezet 1., és a Zárórendelkezések 2. pontja.
Az alábbiakban vázlatosan bemutatjuk a kiemelten közhasznú szervezet működésére vonatkozó szabályokat, előnyöket, valamint a kockázatokat.
I. Jogszabályi háttér – kivonat az 1997. évi CLVI. törvényből
…
b) a közhasznú szervezet által – cél szerinti juttatásként – nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,
c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet – létesítő okiratban rögzített céljaira – adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény.
d) tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény
illeti meg.
4. § e törvény alkalmazásában:
1. adóév: a naptári év vagy az az időszak, amelyre az adókötelezettség kiterjed;
1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére – a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység és a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) – támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását is) céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés nélküli eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi eszközök esetén számított nyilvántartási értéken, feltéve, hogy
a) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű célt,
(ez egyúttal a kockázati tényező)
… (7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket – kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását – abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történő – adóéven belüli – átsorolása esetén – kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását – a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére.
A társasági és osztalékadóról szóló törvény szerint azt adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány másfélszerese érvényesíthető. (A második évtől – ha e jogszabály addig nem változik – további 20, azaz az adomány 170 %-a!)
Korlát: Maximálisan az adózás előtti eredmény 20 %-a érvényesíthető.
A személyi jövedelemadónál a kedvezmény az adomány másfélszeresének 30 %-a, a második évtől pedig 35 %-a.
II. Példák
A./ Egyéni vállalkozók:
A kamarai tag tagdíja 6.000,- Ft. Amennyiben 1.200,- Ft tagdíj megfizetése mellett 4.800,- Ft adományt fizet a kamarának – amennyiben a tagdíjnak 80 %-a engedhető el -, így ha e mérséklést meg is kapva később úgy dönt, hogy adományt ad, mondjuk 4.800,- Ft-ot, akkor a kedvezményezett összeg 4.800,- Ft x 150 % = 7.200,- Ft, ennyivel csökken az adóalapja. Ennek adóvonzata, amit kedvezményként élvez, a 7.200,- Ft 30 %-a, vagyis 2.160,-Ft.
B./ Társas vállalkozók:
A tag nettó árbevétele 8.000.000,- Ft. A tagdíj ebben az esetben 16.000,- Ft. Ha a 20 %-át fizeti tagdíjként, és 12.800,- Ft adományt ad a későbbiekben, az adózás előtti eredményét 12.800,- Ft x 150 % = 19.200,- Ft-tal csökkentheti, így
- eredeti adója, ha adóalapja a költségek, korrekciók és veszteségelhatárolás miatt 150.000,- Ft volt, számított adója 18 % adókulccsal 150.000,- Ft x 18 % = 27.000,- Ft.
- Korrigált adója, ha a korrigált adóalapja 150.000,- Ft adóalap – 12.800,- Ft adomány, mely költségként is elszámolható – 19.200,- Ft adomány utáni adóalap csökkentő tétel = 118.000,- Ft.
A számított adó: 118.000,- Ft x 18 % = 21.240,- Ft.
A kamara felé a tag mindkét esetben 16.000,- Ft-ot utalt, de más-más jogcímen, az első esetben 16.000,- Ft tagdíjat, a másodikban 20-80 %-os arányban tagdíjat és adományt. A különbség 5.760,- Ft, a kedvezmények figyelembe vétele után a társasági adó fizetési kötelezettségnél jelentkezik (27.000,- Ft – 21.240,- Ft = 5.760,- Ft).
Természetesen nem az árbevétel, hanem az adóalap – adózás előtti eredmény – számít, így akár az is előfordulhat, hogy a 6.000.000,- Ft-os árbevételű tag a példánál szereplőnél is „jobban jár”, ha nagyobb az adóalapja! Annak érdemes az adomány kedvezményét igénybe venni tehát, aki magas árbevétellel rendelkezik – „nagy lenne a tagdíj” – s viszonylag magas az adózás előtti eredménye, tehát alacsony a költséghányada, nincsenek egyéb kedvezményei, korrekciói, stb.
C./
A tag árbevétele 1.900.000.000,- Ft, ekkor a fizetendő tagdíja 760.000,- Ft.
- eredeti adófizetési kötelezettsége 18 %-os adómértékkel mondjuk 10.000.000,- Ft adóalap mellett 1.800.000,- Ft. (1.890.000.000,- Ft volt a költség és egyéb korrekció, sem „+”, sem „-„ előjellel nincs)
- korrigált adója a B./ pont szerinti 20-80 %-os tagdíj és adomány kombinációjával
a fizetett tagdíja 152.000,-Ft, az adomány 608.000,-Ft.
10.000.000,- Ft adózás előtti eredmény
- 608.000,- Ft adomány
-------------------------
9.392.000,- Ft adóalap
- 912.000,- Ft adomány utáni kedvezmény 150 %
-------------------------
8.480.000,- Ft korrigált adóalap
Fizetendő adó: 8.480.000,- Ft x 18 % = 1.526.400 ,- Ft.
Az adományozás esetén 273.600,- Ft-tal kevesebb adófizetési kötelezettség keletkezik.
További információ:
Bakó Erika – gazdasági osztályvezető
Tel: 74/529-255
e-mai: berika@tmkik.hu


Nyomtatóbarát verzió
