Üdvözöljük a

Szigorúbb zaj határértékek

honlapján!

-

Szigorúbb zaj határértékek

2006. január 26.
Február 15-től új rendelet szabályozza a munka közben megengedett zajterhelés mértékét: az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelvének megfelelően készült 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről, amely a korábbi 18/2001. (IV.28.) EüM rendeletet váltotta fel.

A rendelet új határértékei jóval szigorúbbak, ezért azoknak a munkáltatóknak, akiknél zajexpozíció előfordul, vannak bizonyos teendőik.

Zajszintek

Az új rendelet háromféle zajszintet határoz meg,

a) zajexpozíciós határértékek:

- napi zajexpozíció szintje:  LEX,8h = 87 dB(A)
-
pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: Lmax=140 dB(C súlyozó szűrővel)

b) felső beavatkozási határértékek:

- napi zajexpozíció szintje: LEX,8h = 85 dB(A)

- pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: Lmax =137 dB(C súlyozó szűrővel);
c) alsó beavatkozási határértékek:

- napi zajexpozíció szintje: LEX,8h =80 dB(A), illetve
- pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: Lmax=135 dB(C súlyozó szűrővel)

Ha a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót megfelelően illeszkedő egyéni hallásvédő eszközzel kell ellátni:

·         ha a zajexpozíció meghaladja a LEX,8h = 80 dB(A) vagy Lmax =135 dB(C)-t, akkor a munkáltató egyéni hallásvédő eszközt biztosít a munkavállaló részére;

·         ha a zajexpozíció eléri vagy meghaladja a LEX,8h = 85 dB(A) vagy Lmax =137 dB(C)-t, akkor a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni hallásvédő eszközt a munkáltató által előírt módon viselni.

(A 2006.02.15-ig hatályos 18/2001. (IV.28.) EüM rendeletben ezek az értékek magasabbak,  85 és 90 dB(A) voltak.) A hangnyomás csúcsértékének megengedett értéke látszólag magasabb lett, (LAI=125 dB helyett  Lmax=135 dB(C)) viszont az A súlyozó szűrő helyett C súlyozó szűrővel kell mérni, aminek a csillapítása alacsonyabb frekvenciákon jóval kisebb.


Hallásvédő

Az egyéni hallásvédő eszközt úgy kell kiválasztani, hogy az megszüntesse, vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a halláskárosodás kockázatát. A munkafolyamatnak megfelelő csillapítású védőeszköz kiválasztásánál az MSZ EN 458:2005 számú szabvány A. 5. eljárása a minimálisan irányadó. Az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztása a Mvt. szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkáltató köteles megjelölni azokat a munkahelyeket, ahol a munkavál­lalók felső beavatkozási határértéket meghaladó zajterhelésnek lehetnek kité­ve. Ezeket a munkahelyeket el kell keríte­ni, és az oda való belépést korlátozni kell, amennyiben ez műszakilag megvalósítha­tó és a zajexpozíciós kockázat indokolja.

Zajmérés

Zajmérést kell végezni:

  • új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén;
  • meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja;
  • munkakör kialakításakor;
  • a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor.

Ezentúl nemcsak a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium) végezhet zajmérést, hanem a zajártalom szakterületre engedéllyel rendelkező szakértő is. A zajmérést a melléklet szerint kell elvégezni.

Kockázatértékelés

A munkáltatónak olyan kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amely meghatározza, hogy a zajexpozícióból származó kockázatok kiküszöbölésére milyen intézkedéseket kell megtenni. (Ahol nincs zajterhelés, ott is kötelező a kockázatértékelést elvégezni, a zajterhelésre vonatkozó rész kivételével)  A kockázatértékelésnek papíralapú adathordozón hozzáférhetőnek kell lennie. A kockázatértékelést az Mvt. 54. § (3) bekezdése alapján első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. A kockázatértékelés elvégzése és felülvizsgálata munkabiztonsági szaktevékenység.
Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását, vagy ha az egészségügyi vizsgálat azt indokolja.
Az Mvt. 54. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés keretében a munkáltató köteles becsléssel, szükség esetén méréssel meghatározni azt a zajszintet, amelynek a munkavállalók ki vannak téve.

A kockázatértékelés készítésekor a zajméréstől el lehet tekinteni, ha a munkáltató nyilatkozata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a zajterhelés biztosan nem haladja meg a alsó beavatkozási határértékeket. (LEX,8h =80 dB(A), és Lmax=135 dB(C))

A rendelet hatálybalépésekor meglévő kockázatértékelés felülvizsgálatát legkésőbb 2006. december 31-ig kell elvégezni.

A munkáltatók tennivalói:

Egyéni védőeszköz juttatási szabályzat felülvizsgálata

A zajmérési jegyzőkönyvek alapján felül kell vizsgálni az egyéni védőeszköz juttatási szabályzatokat, mert a korábbi rendelet szerint 80-85 dBAeq között nem kellett zaj elleni védőeszközről gondoskodni, most pedig már kötelező. Az egyéni védőeszköz juttatási szabályzat elkészítése a Munkavédelmi törvény szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

 

85-90 dBAeq közötti zajexpozíciónál eddig nem kellett a dolgozóktól megkövetelni a védőeszköz használatát, most már gondoskodni kell arról, hogy viseljék is.

Munkavédelmi oktatás

Az alsó beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozíció esetén a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavégzés során a zajterhelésnek kitett munkavállalók oktatásban részesüljenek a következőkről:

  • zajterhelésből származó kockázatok jellege;
  • a zajjal összefüggő kockázatok megszüntetését vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentését szolgáló intézkedések, beleértve azok alkalmazásának körülményeit is;
    a zajexpozíciós és beavatkozási határértékek;
  • a kockázatértékelés és a zajmérések eredményei, valamint azok jelentősége és a lehetséges kockázatok;
  • a hallásvédő eszközök szakszerű használata;
  • a zaj okozta halláskárosodásra utaló jelek felismerésének és bejelentésének indokai és módja;
  • azon körülmények, amelyek a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát indokolják;
  • a zajexpozíciót a lehető legkisebb mértékűre csökkentő biztonságos munkamódszerek.

Időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok nagyobb gyakorisága

A munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló hallásvizsgálatát, ha a munkavállalót érő zajexpozíció meghaladja a felső beavatkozási határértéket. Ilyen esetben a munkavállaló köteles a hallásvizsgálaton részt venni. A munkáltató a hallásvizsgálatot azon munkavállaló részére is biztosítja, akinek a zajexpozíciója az alsó beavatkozási határértéket meghaladja.

 

Zajexpozíció mértéke (zárójelben a korábbi, nem hatályos értékek)

Gyakoriság

Megjegyzés

81–85 dBAeq

4 évenként

A munkavállaló kérésére

86–90 dBAeq (85,1-95 dBAeq)

4 évenként

Halláspanasz esetén soron kívül

91–100 dBAeq (95,1-105 dBAeq)

2 évenként

Halláspanasz esetén soron kívül

100 dBAeq (105,1-115 dBAeq)

Évenként

Halláspanasz esetén soron kívül.

Teendők halláskárosodás esetén

Ha a hallásvizsgálat a munkavállalónál olyan halláskárosodást mutat ki, amely a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának álláspontja szerint a munkahelyi zajexpozíció következménye, a munkáltató köteles:

  •  felülvizsgálni a kockázatértékelést,
  • ellenőrizni a kockázatok megszüntetése vagy csökkentése érdekében bevezetett intézkedéseket,
  • figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság javaslatát a zaj csökkentése érdekében tett intézkedések végrehajtása során,
  • a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatni, ahol nem áll fenn a további expozíció veszélye, és
  • gondoskodni azon munkavállalók egészségi állapotának a felméréséről, akik hasonló mértékű zajexpozíciónak voltak kitéve.

 

A feladatok nagy része munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, ahol zajterhelés lép fel, mindenképpen célszerű munkavédelmi szakemberrelkonzultálni.

 

Kling Péter

Munkavédelmi technikus

www.munkavedelem.biz