Üdvözöljük a

Növekvő munkaügyi bírságok

honlapján!

-

Növekvő munkaügyi bírságok

Szerző: Kling Péter| | 2006. január 5.
A január elejétől hatályos munkaügyi törvény részletesen szabályozza az egyes szabálysértések esetén kiróható bírságokat, amelyek összege növekedett.

Ha a munkaügyi ellenőrzés legalább két pontba tartozó jogsértés elkövetését állapítja meg, bírság kiszabása esetén a jogsértések miatt alkalmazandó bírságot külön-külön kell megállapítani. Az ily módon megállapított bírságok összegét összeadva kell a munkaügyi bírságot kiszabni, mely nem haladhatja meg a tizenötmillió forintot.

Ha egy korábbi munkaügyi ellenőrzés következtében három éven belül már legalább egy azonos jogsértés megállapítására került, a munkaügyi bírság mértéke százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet.

Ha a foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladta meg, a munkaügyi bírság mértéke harmincezer forinttól a felső értékek feléig terjedhet.

A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát.
Egy ellenőrzés során ugyanazon jogszabályi rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelő szabálysértési eljárást nem folytathat le, rendbírságot nem szabhat ki, ha az illetékes területi felügyelőség vezetőjének munkaügyi bírság kiszabására tett javaslatot, és ennek alapján munkaügyi bírság kiszabására kerül sor.

Amennyiben annak megállapítására kerül sor, hogy a foglalkoztató munkavállalási engedély nélkül külföldit foglalkoztat, kötelezni kell a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre. A kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány külföldi tekintetében az engedély nélkül történő foglalkoztatást megállapították.
A Munkaerőpiaci Alapba történő befizetés mértéke első alkalommal a külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér négyszeresének, de legalább a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összeg
(ha a munkabér nem állapítható meg szintén ennyi), három éven belül megállapított ismételt engedély nélküli foglalkoztatás esetén a munkabér nyolcszorosának, de legalább a minimálbér tizenötszörösének megfelelő összeg (ha a munkabér nem állapítható meg szintén ennyi).

A foglalkoztatót a kifizetett munkabér, de legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg (ha a munkabér nem állapítható meg szintén ennyi) Munkaerőpiaci Alapba történő megfizetésére kell kötelezni akkor, ha külföldit úgy foglalkoztat tovább, hogy a munkavállalási engedély érvényességének lejártát megelőzően a külföldi számára új munkavállalási engedély iránti kérelmet benyújtott, azonban a hatóság az ügyben nem hozott határozatot.

A munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül

Megváltozott a közbeszerzési törvény is, e szerint azok a cégek nem vehetnek részt közbeszerzési pályázaton, amelyeknél az OMMF munkaügyi jogsértést állapított meg. A közbeszerzési pályázathoz csatolni kell az OMMF igazolását is.

2005.11.01.-én ismét változott a Munkavédelmi törvény, melynek a faipar is érintő legfontosabb újdonsága, hogy a felügyelő jogosult a balesetet munkabalesetnek minősíteni.

A felügyelő a tényállás alapján jogosult a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló – az ellenőrzés megkezdésekor fennálló – jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősíteni.

Ezenkívül szabályozza a távmunkát munkabiztonsági szempontból, és ennek ellenőrzését is. A távmunka a faiparra nem jellemző, de akit mégis érint, a 1993. évi XCIII. Törvény VII/A. Fejezetében megtalálja az erre vonatkozó előírásokat.

Kling Péter

Munkavédelmi technikus,

Okl. faipari mérnök

Tel.: 06-30/9655-426,

www.munkavedelem.biz

Csatolt állományok: