Üdvözöljük a

MKIK - hírösszefoglaló 2020 I.negyedév

honlapján!

-

MKIK - hírösszefoglaló 2020 I.negyedév

Szerző: Dera | 2020. március 25.

>>>

Gazdasági Évnyitó 2020 – 2020. március 10.
 
Idén is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezte meg a már tradíciónak mondható Gazdasági Évnyitó című rendezvényt, ahol a résztvevők kifejtették álláspontjukat a magyar gazdaságot érintő kérdésekben. Az eseményen dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének meghívására részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György MNB elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter.
 
A magyar gazdasági modellváltás eredményes, egyebek közt a tartós gazdasági növekedést, folyamatosan csökkenő államadósságot, fegyelmezett költségvetést, a foglalkoztatás növekedését hozta - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kamara Gazdasági évnyitó 2020 rendezvényén.
Rámutatott arra is, hogy a modellváltás eredményeként csökkent a munkanélküliség, teljesítménycentrikus és ösztönző adórendszer alakult ki, kedvezőbb a magyar gazdaság megítélése, bővülnek a beruházások. Parragh László bejelentette, hogy a kamara a koronavírus miatt elhalasztja az idei Szakma Sztár Fesztivál 2020 rendezvényt, amelyet április 20-22. között tartottak volna meg a Hungexpo területén. A rendezvényen az MKIK elnöke felidézte a kamara javaslatát a fenntartható növekedés feltételeiről, amelyek közt szerepel a béremelés folytatása, a bérterhek csökkentése, a munkaerőpiaci mobilitás növelése, a szakképzés, a felnőttoktatás és felnőttképzés átalakítása. Parragh László elmondta, egyetértenek a bankok hatékonyságának növelésére tett törekvéssel, mint fogalmazott: a magyar bankok olcsóbban is szolgáltathatnának. Kitért arra, hogy a kamara folyamatosan figyeli a vállalatok visszajelzése alapján a koronavírus gazdasági hatását. Az MKIK elnöke abszolút sikertörténetnek nevezte a Széchenyi Kártyát, amely az elmúlt húsz évben folyamatosan bizonyította alkalmasságát a kis- és középvállalkozói szektor finanszírozására. Ismertette, hogy 2019-ben 21 ezer hitelügyletet bonyolítottak le és 280 milliárd forintot helyeztek ki. Húsz év alatt 300 ezer hitelügylet jött létre 2400 milliárd forint összegben, ezen belül az Agrár Széchenyi Kártyából 56 milliárd forintot helyeztek ki több mint 4500 agrárvállalkozónak.
 
A koronavírus hosszabb távú hatásai kiszámíthatatlanok, a gazdasági hatása több évig húzódik, míg az egészségügyi rövidebb lesz - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Hozzátette: az erősebb magyar gazdaság erősebb immunrendszert jelent, sok uniós országhoz képest erősebb a gazdaság ellenálló képessége. Ezért is fontos az eddig elért eredmények megőrzése - mondta, jelezve: a koronavírus minden gazdasági területre hatással lesz. A jegybankelnök a fórumon a Sereghajtóból újra éllovas című előadásában kiemelte: Magyarország éllovas lett a régiójában, Európában, az elmúlt tíz évben sikeres válságkezeléssel, felzárkózási fordulattal. Emlékeztetett arra, hogy míg 2010-ben utolsó volt az ország az elért növekedésben a régióban, addig 2019-ben már első lett a GDP növekedésben. Az uniós fejlettségi átlaghoz képest 2019 végén a magyar már meghaladta lengyel és a görög fejlettséget, ami történelmi siker - húzta alá.
 
A tárca kész arra, hogy gazdaságpolitikai lépésekkel a magyar gazdaság eredményeit megvédje, az Európai Unióban elért növekedési előnyét megtartsa - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.
A legfontosabb teendők közé sorolta a gazdaságpolitikai mozgástér további kiszélesítését, a versenyképességi intézkedések folytatását, gyorsítását, a hatéves adó- és bérmegállapodás betartását, a stabilitás megőrzését, a beruházások vonzását.
 
Kormányzati segítséget ígért Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus miatt veszteségeket elszenvedő gazdasági szereplőknek.
Gazdaságvédelmi akciótervet kell meghirdetni - jelentette ki a kormányfő, aki azt kérte az MKIK-tól, gyűjtse össze és április végén továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők "földközeli" visszajelzéseit arról, hogy pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken. Nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség - például a turizmusban -, és ezeknek a kormány megteremti a pénzügyi feltételeit - közölte a miniszterelnök, jelezve, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is újra kell tervezni, sok milliárd eurónyi gazdaságélénkítő segítségnyújtásra lesz szükség, ami mindenkitől követel majd hozzájárulást.
  
Az MKIK összegző, azonnali beavatkozást igénylő javaslatai a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére

Az új koronavírus gazdasági hatása megjelenik mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elsősorban a kínálati oldalon jelentkező válsághelyzet kezelésével kíván foglalkozni. Fontos megállapítás, hogy a 
mostani krízishelyzet nem összehasonlítható a 2008-as pénzügyi válsággal, így annak kezelése is eltérő eszközrendszert igényel, amelynek egyik alapvető eleme a célzott és egységes kormányzati kommunikáció. Megjegyezzük, hogy az MKIK kiegyenlített érdekstruktúrát képvisel, amely során az állami, a vállalati és az érdekképviseleti érdekeket egyaránt figyelembe veszi. Jelen helyzet kezelésében a kényszerszolidaritás és az aszimmetrikus tehermegosztás elvét tartjuk mérvadónak – mindaddig amíg a gazdasági helyzet ezt úgy kívánja. Mindez azt jelenti, hogy az állami szerepvállalás dominanciája mellett a munkaadó és a munkavállalói oldalnak is egyaránt ki kell vennie a részét a tehervállalásban.
 
A kialakult jelenlegi helyzetben az elsődleges feladat a vállalkozások vonatkozásában
  • a jelenlegi helyzetnek megfelelő működőképesség feltételeinek biztosítása (pl. egészségügyi védőfelszerelések és fertőtlenítőszerek),
  • vállalati cash-flow javítása, valamint
  • a foglalkoztatási szint fenntartása,
  • beruházási szint jelentős visszaesésének elkerülése.
 Mindez rendszerszintű beavatkozást igényel, egy gördülő cselekvési program formájában.
Az MKIK azonnali javaslatai a következők:
  • Szükségesnek tartjuk a javasolt beavatkozások azonnali bevezetését, és annak rövidtávon történő fenntartását (jelenlegi helyzet alapján 3 hónapban határozunk meg).
  • A beavatkozások ne differenciáltan (azaz kerülve a rászorultsági helyzet mérlegelését) kerüljenek bevezetésre, hanem azonos elvek alapján, fejkvóta alapú támogatási rendszerrel. Mindez gyorsan, hatékonyan és rugalmasan bevezethető eszköz.
  • A további állami támogatások esetében javasolt az ágazati sajátosságok és a sérülékenységi mérték figyelembevétele.
  • A vállalati cash-flow javítása érdekében kiemelten fontos a bérköltség és az ahhoz kapcsolódó valamennyi közteher megfizetésének fenntartása. Mindennek érdekében javasoljuk a bruttó bértömegre rakodó teljes közteher állam általi átvállalását (azaz a vállalkozásokra nézve, annak elengedését). Ehhez kapcsolódóan további lehetőségek mérlegelésére is javaslatot fogalmazunk meg:
    • adó- és járulékfizetési moratórium elrendelése, valamint
    • a SZOCHO csökkentésének azonnali, 2020. április 01-i dátummal történő bevezetése.
  • rövidlejáratú hitelek (folyószámlahitel, forgóeszközhitel, rulírozó hitelek stb) automatikus meghosszabbítása. A hitelezési feltételek kidolgozása a Magyar Nemzeti Bank és a teljes bankrendszer együttműködésével kerüljön megvalósításra.
  • A termelési kapacitás fenntartása kerüljön a fókuszba, és annak költségvonzatának elszámolásában az alábbi lehetőségek merülhetnek fel: költségmegosztás, költségátütemezés és költségáthárítás. Mindez állami, munkáltatói és munkavállalói együttes részvétellel valósulhat meg.
  • A termelési kapacitások fenntartása érdekében megfontolandó a raktárra történő termelés állami támogatása (raktárkapacitás biztosítása, ÁFA-befizetés halasztása, raktározás közvetlen és közvetett költségeinek támogatása).
  • Az állami (és önkormányzati) beruházások folytatása, az EU-s és hazai pályázati források kifizetésének meggyorsítása.
  • Rendelkezésre álló – és beragadt – EU-s források célzott, haladéktalan átcsoportosítása.
Fontosnak tartjuk, hogy az állam, már most készüljön a gazdaság újra indulásának lehetséges üteméhez igazodó rugalmas beavatkozásokra. Mindez nemzetgazdasági versenyképességi előnyt jelenthet hazánk számára.
  
Fókuszban a külpiacok külgazdasági évnyitó 2020 – 2020. március 03.
 
Fasimon Sándor, az MKIK nemzetközi ügyekért felelős alelnöke szerint a külgazdaságnak minél több együttműködésre kell támaszkodnia és a legfontosabb feladatnak a KKV részarány növelését tartja.
A térség országai közötti kapcsolatok javításával erősödhet a magyar külgazdaság és mérséklődhet külkereskedelmi kitettsége - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) külgazdasági évnyitóján.
Magyar Levente szerint a Közép-Európán belüli kapcsolatokat túlnyomórészt még mindig a német gazdaság határozza meg, Magyarországnak ezért keresnie kell a fejlesztési lehetőségeket a térség más államaival is. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a gazdasági kapcsolatokat a politikától függetlenül is sikerre lehet vinni. Eredményesnek nevezte például a magyar-román külkereskedelmet, míg Szerbiában - mint mondta - a kétoldalú viszony javulásával párhuzamosan erősödik a gazdasági együttműködés. Magyar Levente úgy véli, hogy a külföldre készülő magyar vállalatok érdekében le kell bontani a terjeszkedést ösztönző pályázatok földrajzi korlátozásait, és növelni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv) részesedését a kivitelben. Az első globális beruházási támogatások még az idén megjelenhetnek, és bővülhetnek a Balkánra irányuló befektetésösztönzés keretei is - közölte.
Fasimon Sándor a magyar külkereskedelem szempontjából meghatározónak nevezte a balkáni államokat és a Kárpát-medencéhez kapcsolódó országokat. Az MKIK nyugat-balkáni tagozatának elnöke hangsúlyozta, hogy a külföldi célú magyar projekteket a fogadó államok fejlesztési igényeihez kell igazítani. Galambos Attila szerint Magyarország számára a Balkán nem csupán a közelsége miatt fontos, hanem azért is, mert a délszláv háborúk miatt megrekedt a fejlődésben, és a kisvállalkozások is találhatnak ott lehetőségeket. Örlős László, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy elsősorban a hulladékkezelési, a zöld- és vízgazdasági technológiák előtt nyílhat meg a balkáni piac. Elavult a térség energiatermelése is, ráadásul a környezet- és klímavédelmi kötelezettségek is fejlesztésre ösztönzik az ottani országokat - tette hozzá. Kabai Éva, az Exim vezető nemzetközi menedzsere is a közeli országokat ajánlotta a külpiacokra készülő vállalatok figyelmébe. Egy korábbi felmérés szerint - mint mondta - a magyar cégek a Balkánt tekintik a legfontosabb külföldi célterületnek. Ragab Ádám, az Adriatic Appraisal Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a Balkán jelenlegi helyzete hasonlít arra, ami Magyarországot a 90-es években jellemezte. A térség ugyanakkor nem egységes, hiszen a horvát és szlovén piac telített, de közepesen fejlett Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina a magyar cégeknek is kedvező terepe lehet. Az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese szerint a Balkán legfejletlenebb térségeit sem szabad leírni, hiszen a magyar cégek Albániában is találhatnak beruházási lehetőségeket. Wolf László ugyanakkor azt is elmondta, hogy a külföldi tevékenység megkezdése előtt ki kell ismerni a helyi piacot, és nem lehet támogatásokra, hitelekre alapozni saját tőke nélkül. Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint Európa gazdaságát a kiegyenlítődés határozza meg. A régiós növekedés ennek megfelelően továbbra is jelentősen meghaladhatja az uniós szintet, éves átlaga a koronavírus elhúzódó hatása esetén sem csökken 2 százalék alá. A nyugati országok viszont aligha nőhetnek már jelentősebb mértékben, fejenként 40 ezer dollár feletti GDP-nél nehéz újabb bővülést elérni - tette hozzá.
 
Nemzetközi hírek
 
Az MKIK Afrika Tagozatának tisztújító közgyűlése és a Magyar-afrikai üzleti fórum – 2020. február 06.
 
Az MKIK Afrika Tagozata megtartotta tisztújító közgyűlését a tagvállalatok részvételével, ahol a jelenlévők nyílt szavazással megválasztották az új elnökségi tagokat. Alelnöknek Kovács Károlyt, a Pureco Kft. ügyvezető igazgatóját jelölte az elnökség, aki a megbízatást elfogadta. 
 
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Afrika Tagozata Magyar-afrikai üzleti fórumot szervezett 2020. február 6-án Budapesten az MKIK székházában.
Balla László, az MKIK Afrika Tagozatának új elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta az újjáalakult Tagozat megválasztott elnökségi tagjait. Beszédében elmondta, hogy az afrikai régióban egyre több a magyar kkv, amelyek aktívan tevékenykednek.  A Tagozat célja, hogy tevékenyégével támogassa és erősítse a hazai jelenlétet a térségben, valamint tovább ösztönözze az afrikai piacokon való megjelenést. Ezt követően Hegyesi Dávid, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Exportfejlesztési Koordinációs Főosztályáról tájékoztatta a résztvevőket Afrika szerepéről Magyarország külgazdasági stratégiájában. Ezután Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese ismertette az afrikai ügyletek finanszírozási lehetőségeit és vázolta a piacra lépési esélyeket világbanki tenderek igénybevételével. Majd ismét Balla László következett, aki saját céges tapasztalatait osztotta meg az ANY Biztonsági Nyomda afrikai üzletkötésein keresztül. Ezután Kovács Károly, a Pureco Kft. ügyvezetője számolt be üzleti sikereiről Afrikában, a résztvevők a cég ghánai szennyvíztisztító telep projektjébe is betekintést nyerhettek. Végezetül Szilasi Ildikó Hermina Afrika-szakértő, Magyarország tiszteletbeli külgazdasági tanácsosa Szenegálban adott tájékoztatást a 2020 február 28-március 1. között megrendezésre kerülő 9. Afrika Expóról. Az előadásokat követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt személyes konzultációkra is az előadókkal.
 
Klímavédelmi finanszírozási lehetőségek a Nyugat-Balkánon – 2020. február 13.
 
Az MKIK Nyugat-balkáni Tagozata, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. (NYBZK) és az EXIM „Klímavédelmi finanszírozási lehetőségek a Nyugat-Balkánon” címmel szervezett üzleti fórumot 2020. február 13-án Budapesten, az MKIK székházában. Galambos Attila, a Tagozat elnökének köszöntőjét követően dr. Botos Barbara, az ITM klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára bejelentette, hogy megjelent a Nyugat-Balkáni Zöld Központ költségvetési forrásból fedezett 400 millió forintos keretösszegű első pályázati felhívása, mely a magyar technológiaexport támogatására jött létre, melynek révén bővülhet a magyar részvétel a nyugat-balkáni klímavédelemben. Dr. Örlős László, az NYBZK ügyvezető igazgatója a nyugat-balkáni klímahelyzetet és a szervezet tevékenységét ismertette, Benedek Gábor, az NYBZK vezető nemzetközi tanácsadója pedig a most kiírásra kerülő pályázat részleteit mutatta be. Az EXIM nemzetközi üzletfejlesztési tevékenységéről és a korábbi sikeres nyugat-balkáni projektekről Szőcs Gábor, a bank vezérigazgatói kabinetigazgatója tartott előadást. Az eseményen együttműködési megállapodást írt alá az MKIK képviseletében Galambos Attila, a Nyugat-balkáni Tagozat elnöke és dr. Örlős László, az NYBZK ügyvezető igazgatója, illetve megállapodást kötött az EXIM és az NYBZK is.
  
Magyar-Vietnámi Üzleti Tanács ülése – 2020. február 19.
 
2020. február 19-én tartotta meg az év első taggyűlését a Magyar-Vietnámi Üzleti Tanács. A rendezvényen köszöntőt mondott Forintos Róbert elnök, majd Őry Csaba, Magyarország vietnámi nagykövete a magyar-vietnámi politikai és üzleti kapcsolatokról beszélt. Nguyen Tien Thuc, Vietnám magyarországi nagykövete vietnámi szempontból értékelte a bilaterális kapcsolatok fejlődését. Ezt követően Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője az EU-Vietnam szabadkereskedelmi megállapodás hátteréről, illetve várható hatásairól tartott előadást. Végül Székely Gábor, a VMD Kórházi Technológia Zrt. vezérigazgatója a kötött segélyhitel megállapodás keretében épülő onkológiai kórház projektjét mutatta be. Az ülés résztvevőinek az előadásokat követően lehetőségük nyílt kerekasztal-megbeszélést folytatni az előadókkal.
  
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG
 
Új elnökségi tag
 
Dr. Sárközy Tamás jogászprofesszor halála miatt megüresedett egy hely a Választottbíróság elnökségének tagjai között. 2020. március 1-jétől ezt a tisztséget a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének delegálása alapján Dr. Balog Lajosné, ügyvéd, az MKIK Jogi Szekciójának elnöke tölti be.
  
Választottbíró képzési program
 
2020. február 28-án „A választottbírósági törvény hatálya, a választottbírósági szerződés és a választottbírósági hatáskör” címmel  dr. Nagy Csongor István, tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE), ügyvéd, választottbíró tartott előadást a választottbíráskodásról szóló képzési program keretében. A képzési program elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a választottbírók a választottbíráskodás egy-egy kiválasztott elemének elméleti és gyakorlati kéréseit megvitathassák, átgondolhassák. Ez az előadás sorozat 2020-tól bekerült a Magyar Ügyvédi Kamara kötelező képzési programjába, így már nemcsak  választottbírók jelentkezhetnek a programra, hanem ügyvédek, jogtanácsosok is.
 
Közlekedési és Logisztikai Kollégium - 2020. február 26.
 
Az MKIK Közlekedési és Logisztikai Kollégiuma 2020. február 26-án tartotta soron következő ülését.
Dr. Szeri István, a Kollégium elnökének köszöntője után az első napirend keretében Karmos Gábor a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára, valamint Csányi Gábor nemzetközi titkár tartották meg előadásaikat. A főtitkár a magyar közúti fuvarozás nemzetközi versenyképességi helyzetéről, annak kihívásairól beszélt, míg Csányi Gábor az EU mobilitási csomag tervezetének a fuvarozókat érintő részleteit mutatta be.
Második napirendi pontban a kollégium elnöke röviden ismertette a közösségi személyközlekedés feladatellátásának aktuális helyzetét.
Harmadik napirendi pontként a közlekedési szolgáltatások jogszabályváltozásai voltak terítéken. 
Az ülés utolsó napirendjében Dr. Szeri István ismertette a résztvevőkkel az aktuális szakmai rendezvényeket.
  
Turisztikai Kollégium - 2020. március 3.
 
2020. március 3-án tartotta idei első ülését az MKIK Turisztikai Kollégiuma, amit Horváth Vilmos, az MKIK turizmusért felelős alelnöke nyitott meg.
Az ülésre dr. Lambertus Jószefet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal osztályvezetőjét is meghívták, aki a kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás ÁFA-ja és a turizmusfejlesztési hozzájárulás idén életbe lépő változásairól tartott tájékoztatót. Ezt követően Lukács Attila, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) szakmai titkára tartott tájékoztatást a Panzió Tanúsító Védjegyrendszerről és tapasztalatairól. Harmadik napirendi pontban Uhrinyi Tamás, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) NTAK Igazgatóságának igazgatója számolt be az NTAK rendszer tapasztalatairól. A kollégium elnöke tájékoztatta a Kollégiumot, hogy a Kézművesség 1000 éve a Kárpát-medencében elnevezésű program 2020. június 18 - 21. között kerül megrendezésre, Egerben, ahová a Kollégium tagjai meghívót kapnak és kihelyezett ülésre is sor kerül. 
Az ülés zárszavaként elnök úr bejelentette, hogy a 2019. decemberi MKIK elnökségi ülésen kollégiumi tagunk Bágyi Pál Kamarai Díjban részesült, a turizmus területén sikeresen működtetett vállalkozásáért, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában, illetve az MKIK Turisztikai Kollégiumában végzett társadalmi munkájáért.